SÁBA KIRÁLYNŐJE

Sába királynőjével a Biblián és a Koránon kívül más forrásokban is találkozhatunk. A régészek Sábát a mai Jemen (Állam Dél-Nyugat Ázsiában az Arab-félsziget délnyugati peremén.) területére helyezik. Ebből következtetve Sába királynőjét sötét bőrűnek valószínűsíthetjük.

A Biblia története szerint Sába királynője Izrael akkori királyának, Salamonnak bölcsességéről hallva felkerekedett meglátogatni őt. A királynő gyógynövényekkel, fűszerekkel és arannyal megrakodva érkezett Salamon udvarába, ahol rengeteg időt töltött találós kérdéseket téve fel az uralkodónak. A király minden kérdésre jól válaszolt, így Sába királynője előtt bebizonyosodott Salamon híres bölcsessége. Salamon gazdagsága is nagy benyomást tett Sába királynőjére. Távoztakor ő is ajándékokkal megrakottan tért vissza hazájába.
Az Újszövetség Sába királynőjét, mint Dél királynője említi.

A Korán leírása nagyjából hasonlít a bibliai történetre, kiegészítve azzal, hogy a Korán szerint Sába királynője elhagyta pogány hitét és egyistenhívővé lett.

Etióp történek szerint Etiópia királyai Salamonnak és Sába királynőjének közös leszármazottjai.

Sába királynőjének és Salamon királynak találkozása számos irodalmi alkotás, zenei mű és festmény témája lett.

A Biblia ószövetségi részében a Királyok könyve és a Krónikák könyve tesz említést Sába királynőjének látogatásáról Bölcs Salamon jeruzsálemi udvarában, hallva annak hatalmáról. Salamon a Kr. e. 10. században uralkodott, a két történeti könyv azonban jóval később, a Kr. e. 6. és Kr. e. 5. században készült. A régészeti leletek arra utalnak, hogy Salamon országa közel sem volt az a nagyhatalom, amit a Biblia leírt, így valószínűtlen, hogy egy oly messzi vidékről, mint Jemen, hódolni érkezett volna hozzá egy küldöttség – főleg nem az uralkodónő vezetésével.

Az kétségtelen, hogy az arabokról szóló korai mezopotámiai és szíriai források megörökítették számos uralkodónő nevét, de a Dél-Arábiából ismert koronás fők kivétel nélkül férfiak. Ráadásul a leletek bizonysága alapján az is valószínűsíthető, hogy Szabá a tárgyalt korban nem rendelkezett kitüntetett szereppel. Az újabb kutatások kételkedőek a látogatás megvalósulásával kapcsolatban, „Sába királynője” több kutató szerint legfeljebb egy délarab kereskedelmi kolónia vezetője lehetett (ha létezett egyáltalán).

A bibliai hagyomány azonban meggyökeresedett a köztudatban. A királynő – neve Bilkisz – látogatása a Koránban is szerepel, a Kebra Nagasztban megőrzött etióp eredetmítosz szerint pedig Bilkisz gyermeket szült Salamonnak, aki később az első négus lett I. Menelik néven.